Hírek
Martos Levente Balázs püspök tanulásról, tanításról, Szentírásról
A teljes beszélgetés itt olvasható: https://www.magyarkurir.hu/hirek/racsodalkozni-vilagra-es-osztozni-ebben-masokkal-talalkozas-martos-levente-balazs-puspokkel
Részlet Kuzmányi István interjújából:
– Mit jelent a munkásságában, hogy hosszabb időt tölthetett Rómában?
– Egyfelől mindig ott volt a szívemben, hogy mivel sokat kaptam, így felelősséggel tartozom azért, hogy sokat is adjak. Lehet, hogy néha túlzásba is viszem. A római években volt bennem egyfajta igyekezet: mindent összegyűjteni, megérteni, átlátni, kapcsolódni másokhoz – emberekhez, más nemzetekhez –, és amit lehet, hazahozni. Róma nagyon nagy tágasságot adott, és óriási élményt jelentett. Bizonyos értelemben pedig feladat is volt számomra egy közösséget alkotni a német, horvát, szlovén társakkal.
– Úgy tartják, Rómában mindenkinek van egy „házszáma”, egy olyan hely, ami különösen kedves a szívének. Önnek is van ilyen?
– Kettő is. Az egyik a Szent Kelemen-bazilika a különleges rétegezettségével, három szintjével, melyeken át visszalépegethetünk a múltba: a legfelső szint a mai bazilika, alatta ott van a kora középkori templom, a mélyben pedig az ókori Mithrász-szentély. A másik kedves helyem pedig a Szent Pál-bazilika a maga tágasságával, távlatos szépségével, ugyanakkor otthonosságával.
– Mikor érkezett el az az idő, amikor a biblikumot már nem csak tanulta, hanem szerette is?
– Amikor a jeruzsálemi félév után visszatértem Rómába, írtam egy kis dolgozatot Mózes énekéről, a Kivonulás könyve 15. fejezetéből. Benne volt, amit Jeruzsálemben elsajátítottam, és az is, hogy milyen kapcsolódásai vannak a feltámadáshoz az exodusnak, annak a csodának, hogy megszabadultunk. A Szentírás számomra egy olyan találkozási hely, titokzatos erdő, ahová belépve rácsodálkozhatunk sok mindenre.
Nagyon jól emlékszem azokra a hosszú délutánokra, amikor héber szövegeket szótáraztam. Ma már a digitális eszközökkel sokkal gyorsabban megy ez. De az eredeti szövegek tanulmányozásán keresztül megtapasztalhattam, milyen az, amikor egészen közel kerülünk egy-egy szóhoz, kifejezéshez, vagy a szavakon keresztül ahhoz az önmagában nagyon is rejtélyes világhoz, ami a Szentírásban jelen van.
Kép: Merényi Zita
