Order of Malta

Lefordítottuk teljes szövegét egy  most megjelent cikknek a Vatican News weboldalán. Az eredeti angol nyelvű írást ide kattintva lehet elolvasni: Order of Malta 'building bridges' with migrants in Hungary ahead of Pope's visit - Vatican News

. . . .

Miközben Magyarország Ferenc pápa április 28-30-i fogadására készül, a Máltai Lovagrend Magyar Szeretetszolgálata kiemelten fontosnak tartja azt a küldetését, hogy hidakat építsen az emberek között, különös tekintettel az uniós nemzetbe érkező menekültekre és migránsokra.

Írta: Thaddeus Jones

Ferenc pápa április 28-30-án indul negyvenegyedik külföldi apostoli útjára, az európai uniós Magyarországra, ahol a fővárosban, Budapesten, számos találkozóra, rendezvényre és ünnepségre kerül sor.

„Krisztus a mi jövőnk” – ez az utazás mottója, a logón pedig a budapesti Lánchíd, a Buda és Pest városait összekötő legrégebbi magyar Duna-híd, látható. A logó Ferenc pápa egyik kedvenc témáját is szimbolizálja, az emberek közötti hídépítés fontosságát.

Látogatás menekültekkel Budapesten

A pápa háromnapos látogatásának lelkipásztori tevékenységei közt szerepelnek találkozások menekültekkel és szegényekkel, valamint egy testi fogyatékkal élő gyermekek iskolája látogatása.

Magyarország és a környező országok arra törekszenek, hogy kezeljék az Ukrajnából, valamint más, jóval távolabbi országokból érkező tömeges menekültáradatot. A több mint egy évvel ezelőtti ukrajnai háború kezdete óta a hírek szerint közel 1,5 millió ukrán állampolgár utazott át Magyarországon menekültként.

Az egyik fő katolikus szervezet, amely segíti ezeket az újonnan érkezőket, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Szuverén Máltai Lovagrend segélyszervezete, amely széles humanitárius szolgálati hálózatán keresztül működik helyben és szerte a világon.

A Máltai Rend helyi és globális tevékenysége

Solymári Dániel 2010 óta működik ezen a téren, mint a Magyar Máltai Szeretetszolgálatának nemzetközi osztályvezetője. 2020 óta tanácsadói szerepben dolgozik a Szuverén Máltai Lovagrend Jordániai Nagykövetségén is.

Solymári úr a Vatican News-nak adott interjújában beszél a szervezete magyarországi munkájáról, valamint a szíriai és szubszaharai afrikai sürgősségi segítségnyújtásról és a háború, szegénység és természeti katasztrófák elől menekülő migránsok áttelepítéséről.

Megosztja Ferenc pápa áprilisi látogatásával kapcsolatos reményeit is, és beszél egy hamarosan megjelenő könyvéről, amely a pápa menekültek és migránsok érdekében végzett lelkipásztori munkájáról szól.

K: Meséljen nekünk a menekültekkel kapcsolatos munkája kezdeteiről...

Az 1989-ben alapított Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Szuverén Máltai Lovagrend magyar segélyszervezete, tulajdonképpen egy menekültválságból született. Magyarország közel 50 000 keletnémet menekültről gondoskodott Budapesten a „rendszerváltás” vagy átmenet idején és a berlini fal leomlása előtt. Ez volt akkoriban Európa legnagyobb humanitárius segélyprogramja. Ugyanabban az évben tört ki a romániai forradalom, majd nem sokkal ezután 1991-ben a jugoszláv háború, amelyben a Magyar Máltai Lovagrend plébániai jótékonysági csapata nagy szerepet játszott. Ezzel a háttérrel alakult meg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, és ezért máig is meghatározó vonása a nemzetközi válságok iránti érzékenység. Meggyőződésünk, hogy keresztény humanitárius szervezetként folyamatosan keresnünk kell a szolidaritás valamilyen kézzelfogható formáját a legtávolabbi területeken – Ferenc pápa szavaival élve az „emberi perifériákon” – élőkkel. Ezért volt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a legelső magyar humanitárius szervezet, amely a Közel-Keleten, a kereszténység bölcsőjében, valamint Ázsiában és a Szaharától délre fekvő Afrikában működött. Még mindig jelen vagyunk ezekben a régiókban humanitárius és nemzetközi fejlesztési segélyprogramjainkkal. Részt veszünk a helyi emberek életében, velük együtt keresünk lehetőségeket egy méltóbb emberi életre.

K: Miért kell különös figyelmet fordítani a menekültkérdésre?

Engedjék meg, hogy történelmi perspektívába helyezzem a Máltai Lovagrend mély felelősségérzetét a menekültek iránt. A múltban a Szuverén Máltai Lovagrend hosszú üldözésnek volt kitéve, már a kezdetektől fogva. A szervezet jeruzsálemi kezdetei után először Ciprusra, majd Rodoszra, majd Málta szigetére, végül Rómába menekült, mindig az aktuális üldöző globális erő elől. Ez a múlt, a szervezetnek ez a belső tapasztalata erős közösségi érzést teremtett a menekültekkel. A migráció ezért a Máltai Lovagrend alapvető és mély szervezeti hozzáállása. Soha, még a 2015-ös válság előtt sem volt kérdés számunkra, hogy különös figyelmet és szolidaritást kell vállalnunk a menekültekkel szemben. Lampedusa szigetére utaztunk, segítettünk Kenya, Dél-Szudán, Szíria, Pakisztán, Irak, Jordánia és Libanon menekültjein. Folytathatnám a felsorolást. A menekültek segítése a Magyar Máltai Lovagrend DNS-ébe is bele van ágyazva. Számomra Ferenc pápa olyan erőt jelent, amilyet még soha nem láttam.

K: Milyen segítséget nyújtanak a menekülteknek és migránsoknak Magyarországon?

A 2010-es évek elején kijózanító volt látni, hogy a globális problémák milyen könnyen lokálissá válhatnak. A 2015-ös európai migrációs válság pedig megmutatta mindenkinek, hogy a távoli emberek mindennapi küzdelmei milyen gyorsan válhatnak úgynevezett „nyugati” mindennapjaink részévé. Megmutatta nekünk, hogy a globális Dél problémái már nem egy elszigetelt valóság, amely távol áll tőlünk, hanem nagyon is itt és most van jelen. Ez a helyzet mindannyiunkat, mindenekelőtt a különböző országokat és az érintett szereplőket, arra kell, hogy ösztönözzön, hogy megoldásokat keressünk, és – amint azt Ferenc pápa gyakran hangsúlyozza – együttműködjünk a szolidaritás kultúrájának gyakorlati megvalósítására. Mély meggyőződésem, hogy csak ez a hozzáállás, az újrafogalmazott, mások fájdalmára érzékeny, békés egymás mellett élésre törekvő humanizmus vezethet előre. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2015 óta felfokozta erőfeszítéseit, hogy új utakat találjon a keresztény szeretet gyakorlati megvalósítására. Magyarország migrációs szempontból elsősorban tranzitország, mégis ezrek döntenek úgy, hogy közép- vagy hosszútávra itt maradnak országunkban. Számukra az azonnali humanitárius segítség már nem elég – fenntartható megoldásokat kell kínálnunk. Emiatt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat magyarországi menekültekkel kapcsolatos munkájának ma már az integrációs és letelepítési programok jelentik legjelentősebb részét. Háború dúl a keleti határunkon túl, aminek azonnali és konkrét hatása van Magyarországra. A Magyarországra érkező ukrán menekültek száma meghaladta a 1,5 milliót (egyes becslések közel 4 millióra teszik), jelenleg több mint 30 ezren tartózkodnak itt ideiglenes védelmi státusszal.

K: Hogyan birkózik meg Magyarország a háborúk vagy a szegénység elől menekülő emberek tömegével?

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 1989 óta jó partnere a közigazgatásnak Magyarországon és világszerte. A magyar közvélemény bizalommal fordult az újszülött Magyar Máltai Szeretetszolgálat felé, látva annak kézzelfogható társadalmi szolidaritását, sőt kormányzati szervek is rábízták olyan társadalmi feszültségek kezelését, amelyeket adminisztratív, szociális és egészségügyi szolgálatai nem, vagy csak részben, tudtak kezelni. Magyarországon ma már jól működő, világszínvonalú egészségügyi és szociális ellátórendszer működik, de a Magyar Máltai Szeretetszolgálat továbbra is stratégiai partnere a kormány társadalmi szervezeteinek, így a Külügyminisztériumnak is. A Máltai Lovagrend évtizedek óta hangsúlyozta, hogy helyben, a helyi lakossággal és a rászorulókkal szorosan együttműködve kell segítséget nyújtani. Úgy, ahogy a rászorulók a legjobbnak látják. Nem kényszeríthetünk rájuk olyan Nyugaton alkalmazott modelleket, amelyek nem férnek össze igényeikkel. Ezért hisszük, hogy a segítséget helyben kell eljuttatni: mindenekelőtt oda kell eljuttatni, ahol a baj van, ahol a problémák jelentkeznek. Felkínáljuk az általunk ismert szakmai alapelveket és eljárásokat, és segítünk ezeknek helyben való megvalósításában, ha így kívánják helyi partnereink, akik a saját területük igényeit legjobban ismerik. Például vízvezetékeket és szennyvízelvezető létesítményeket építettünk egyes kelet-afrikai nyomornegyedekben, valamint letelepítési programokat hajtunk végre Szíriában és Afrikában, hogy segítsünk a menekültek és a belső menekültek hazatérésében.

K: Ami a menekültek letelepítését illeti, ami kevesebb figyelmet kap, mint a sürgősségi ellátás, Ön szerint mennyire fontos ez, mint hosszútávú megoldás az emberek tömeges mozgására, aminek ma tanúi vagyunk?

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat partnerkapcsolatok kiépítésére törekszik: csak a szoros együttműködésből fakadó megkeresésekre segít. Így melkita görögkatolikus egyházzal együttműködve közel 200 belső menekült szíriai családnak segítünk visszatérni Homszba. A helyi püspökök kérésére pedig afrikai városi nyomornegyedekben élő menekülteket is segítettük visszatérni vidéki otthonaikba. Ezek olyan programok, amelyek lehetővé teszik a belső menekültek számára az új kezdetet. Beavatkozásunkkal nemcsak megfordítjuk a szegénység spirálját, hanem rögtön hatunk a migráció csökkentésére is, lehetővé téve ezeknek a családoknak, hogy otthon maradjanak, és megfelelő körülményeket teremtsünk, amelyek reális esélyt adnak az új kezdetre. A média és a politika által irányított domináns narratíva hajlamos elfeledtetni velünk, hogy nem mindenki akarja elhagyni az országát. Gondoljunk csak bele, milyen borzasztóan nehéz magunk mögött hagyni szülőföldünket, rokonainkat, emlékeinket, szeretteink sírjait – erre nem igazán vágyik mindenki. Ennek elkerülése érdekében olyan programjaink vannak, amelyek segítik az embereket a saját országukban maradni. Ezek a kezdeményezések pedig szerintem alapvetően sikeresek.

Visszatérve azonban az ukrajnai segélyezés kérdésére, elmondhatjuk, hogy ennek intenzitása megváltozott. Kezdetben az volt a prioritás, hogy segítsünk az országból elmenekült embereken, de mostanra a tartósabb segítségnyújtás felé haladunk. A Magyarországra érkezők jelentős százaléka arra vár, hogy béke legyen és visszatérhessen hazájába. Ám a béke rövid távon nem valószínű, ezért a menekültek jelentős része egyelőre itt szeretné folytatni életét. A kérdés az, hogy meddig. Ami őket illeti, segítenünk kell őket egy megfelelő élet kialakításában.

K: Mit jelent humanitárius szempontból az Európában zajló háború?

A háborúk a legszörnyűbb valóság a nemzetek együttélési rendszerében. Mélyen hiszek abban, hogy az erőszaknak még jogszerű alkalmazása sem örömünnep, hanem mélységes szégyen, hogy nem találtuk meg a szeretetnek egy lefegyverző gesztusát. Ezért fontosnak tartom megjegyezni, hogy nem szabad megengednünk, hogy a háború életünk és gondolkodásunk elválaszthatatlan részévé váljon. És ez nem csak naiv szentimentalizmus. Mindenkinek, minden területen, minden tőle telhetőt meg kell tennie a konfliktusok elkerülése és a békés együttélés érdekében. Mindenkinek meg kell tennie a részét, cselekvőképességétől függően. Nyugodtan hihetjük, hogy a tartós konfliktus elkerülhető lenne, ha az újságírók, politikusok, bolti eladók és tanárok megkettőznék erőfeszítéseiket, hogy minden helyzetben a befogadóbb együttélésért dolgozzanak – hogy minden embert megbecsüljenek, függetlenül attól, hogy hol született vagy él, ellentétben a mások kirekesztésének és elhanyagolásának számos kortárs formájával.

K: Mit gondol, Ferenc pápa áprilisi magyarországi látogatása hogyan segíti Önt az itteni helyi erőfeszítésekben?

Számomra Ferenc pápa a békés együttélés, egy befogadóbb világ reményét jelenti. Meggyőződésem, hogy látogatása olyan inspiráló erő, amely arra ösztönözhet bennünket, hogy megkétszerezzük az erőfeszítéseinket a békés együttélés érdekében. Háborús időszakot élünk. Itt Európában és szerte a világon az emberi konfliktusok szétszakítják a társadalmakat. Ilyen helyzetben a pápa látogatása a béke szimbóluma. Mindig úgy látom az emberi konfliktus, mint egy sebet a társadalom testén, amely az emberi közösség minden tagjának fáj. Úgy tekintek a konfliktusokra, mint egy beteg családtagra: ha valaki beteg a családban, az a család összes többi tagjára lelkileg kihat. Ezt az összetartozást, az „atyai ház” gondoskodó figyelmét, ahogy Őszentsége a Fratelli Tuttiban fogalmazta meg, hozza el a pápa Magyarországra és Európának erre a részére.

K: Ön is kutató, és hamarosan kiad egy könyvet Ferenc pápa menekültek és migránsok érdekében végzett lelkipásztori munkájáról. Adna nekünk egy kis ízelítőt a könyvről?

Én írtam Ferenc pápa tanításának első magyar nyelvű összefoglalóját, amely 2015-ben jelent meg vitafüzet formájában, amelyen szerzőtársammal két évig dolgoztunk. A könyv a „Ferenc pápa útja” címet kapta, és alkalmunk volt személyesen átadni a pápának nyolcvanadik születésnapja alkalmából. Meggyőződésem, hogy a pápa hangja tiszta és jellegzetes hang, egy fáklya, amely megvilágítja a követendő utat. Nagyon összhangban van az Egyháznak a menekültkérdéssel kapcsolatos tanításával is, és következetes folytatása annak, amit elődje vallott. Ez volt a témája egy általam írt többrészes cikknek, amely a nagy múltú magyar Vigília folyóiratban jelent meg. Ferenc pápa megválasztásának tizedik évfordulójára mélyreható elemzést készítettem a migránsok és menekültek világnapján elhangzott beszédeiről, valamint a Szentszék migrációs politikájáról. A szavakat egyenként elemeztük, megvizsgáltuk az összefüggéseket, eltéréseket, linkeket és forrásokat. Az elemzés során világosan megmutattuk, hogy Ferenc pápa mely elképzelései tekinthetők függetlennek, és melyek azok, amelyek elődei és az egyház tanításán alapulnak. A folytonosság szoros és koherens. Ezért hiszem, hogy Ferenc pápa se nem liberális, se nem konzervatív, hanem radikálisan keresztény!

K: Ön a Szuverén Máltai Lovagrend diplomatája is Jordániában, és koordinálja a menekülteknek nyújtott segítséget. Magyar részről aktívan dolgozik Szíriában, valamint a szubszaharai Afrikában. Le tudná röviden leírni ezt a munkát és azt, hogy mit tapasztal?

Jordánia fontos hely a Szentföldön. Nem véletlen, hogy a pápák Szentföldi apostoli utazásaikat gyakran Ammanban kezdték. Csodálatos ország Jordánia, nagyon fontos területe a Szuverén Máltai Lovagrendnek. Szíriával északon határos, a szíriai válság által leginkább érintett országok egyike, a második legmagasabb egy főre jutó menekültek arányával a világon. Még mindig közel 1 millió ember él az északi menekülttáborokban, akiknek minden segítségre szükségük van. A Máltai Lovagrend rendkívül aktív a Közel-Keleten, jelenléte pedig nélkülözhetetlen Libanonban. Ugyanez vonatkozik a szubszaharai Afrikára is. A Máltai Lovagrend diplomáciai hálózata nap mint nap azon dolgozik, hogy a keresztény szolidaritást a mindennapi életben is átültesse a gyakorlatba.