Hírek

Pallos András rendtársunk Szent Adalbert díjas!

Április 27-én, az esztergomi bazilikában ünnepi szentmise keretében tartották az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye ministránsainak zarándoklatát. A liturgia során adták át a Szent Adalbert-díjakat. A szentmise kezdete előtt Mohos Gábor püspök Nagy Károly esperes plébánosnak mesterkanonoki, Varga Jánosnak, a bécsi Collegium Pazmanianum rektorának tiszteletbeli kanonoki megbízatást adott.

Ezt követően a Szent Adalbert-búcsú káptalani nagymisével vette kezdetét, amelyet Mohos Gábor püspök főcelebrálásával mutattak be. Az ünnepi liturgia egyben az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye ministránsainak zarándoklata is volt, a szertartás keretében adták át az egyházmegye Szent Adalbert-díjait.

Pallos András rendtársunk laudációjában elhangzott: 1976-ban költözött családjával Rákosfalvára. Az ottani plébánián 1986-ban vállalta el a ministránsok képzését, és közel 20 éven át tanította a gyerekeket. 1987-től kezdve egyhetes ministráns tábort szervezett nyaranta saját telkén. A tábor később átalakult hittantáborrá. Sok éven át az egyházközség képviselő-testületének tagja, a műszaki munkacsoport vezetője, majd a képviselő-testület világi alelnöke, valamint a plébánia felújítását, urnatemető létesítését, kulturális és egyházközségi rendezvényeit támogató alapítvány elnöke. A templom 125. szentelési évfordulójának alkalmából ő állította össze az egyházközség emlékkönyvét és jelentős szerepet vállalt a 2023-as templombővítési munka szervezésében, lebonyolításában is.

A díjátadást megelőzően Mohos Gábor homíliájában Szent Adalbertről beszélt, aki sok nehézséggel találta szembe magát, hiszen olyan korban élt, amikor az evangélium tanítását sokan nem akarták elfogadni. „Egy olyan ember volt, akit megérintett az Isten kegyelme. Olyan iskolába járt, ahol elmélyítették benne a hitet, és felkészítették arra, hogy az evangéliumot nem csak megélni kell, hanem tanítani és továbbadni is – mondta Mohos Gábor és felidézte: Adalbert elég fiatalon lett püspök, de engedélyt kért, hogy elhagyhassa Prágát, azt a várost, ahova újból és újból visszatért, ám egy nap menekülnie kellett, hiszen a családját megölték. A segédpüspök szerint Adalbert életútja látszólag nem tudott kibontakozni, megvalósulni. Ez nemcsak 1000 évvel ezelőtt volt így, hanem most is, hiszen napjainkban is vannak ilyen életutak. A szentek példája arra tanít bennünket, hogy mindenkinek van egy személyes, egyedi életútja, és ezek nem véletlenszerűek, hanem Isten tervének részei.

Mohos Gábor felidézte azt is, hogy a prágai püspök keresztelte meg Szent István királyt, majd vértanúságával beteljesedett a hivatása, és „mint minden szent élete, az övé is túlmutat a földi életük végén, hiszen most is rá emlékezünk ezer évvel a halála után. Isten tervei pedig mindig megújulnak. Isten ma is rajtunk, közösségeinken keresztül is cselekszik.

 Mohos Gábor püspök a díjátadáskor rávilágított: a Szent Adalbert-díjak átadásával hálát adunk Isten művéért, amelyet a kitüntetetteken keresztül végrehajtott, de ez nem jelenti azt, hogy bármilyen életkorban Istennek már ne lenne terve velünk.

Pallos András önzetlen szolgálatát itt, lovagrendünkön belül is jól ismerjük. Munkáját köszönjük, az elismeréshez szívből gratulálunk!

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye/Zsuffa Tünde

Kép: Csapó József, Mudrák Attila

VL/MMLSz

 

 

Magyar Máltai Lovagok Szövetsége (MMLSz)

H - 1014, Budapest Fortuna utca 10.
Tel.: mobil: +36 30 373 8054 | e-mail: mmlsz@maltai.hu